ingatlan.org - a hirdetesek.info csoport tagja

Bejelentkezés

Ingatlanpiaci hírek

Mostantól elbirtokolható az állami ingatlan

A KVI-nek az az érdeke, hogy minden vagyonelemnek legyen használója

A napokban járt le az a 15 éves határidő, ami után már a sorsára hagyott, nem őrzött állami ingatlan is elbirtokolható.

Számosan lehetnek az országban, akik hosszú ideje olyan földet művelnek, házat laknak, amelynek állami tulajdonosával soha, semmilyen kapcsolatban nem voltak. Hatvan év szünet után eljött az ideje annak, hogy jogi helyzetüket tisztázzák. Előbb-utóbb dönteniük kell: vagy megvásárolják, vagy bérbe veszik a vagyontárgyat. Megtörténhet azonban az is, hogy az ingatlant elbirtokolhatják.

Az utóbbi lehetőséget a jog három feltételhez köti. Aki legalább másfél évtizeden át, szakadatlanul és háborítatlanul használta más házát, földjét, jó eséllyel fordulhat bírósághoz azzal a kéréssel, hogy az ingatlant a saját nevére a földhivatalban átírathassa. Így van ez emberemlékezet óta, bárki is a vagyontárgy tulajdonosa, és mindig is voltak, ma is folynak elbirtoklási perek. Kivételt csupán az a speciális eset képezett, amikor a vagyontárgy tulajdonosa az állam.

A második világháború után hozták meg azt a törvényt, amely az állami ingatlan elbirtoklásának lehetőségét teljesen kizárta. Ez a régi jogszabály 1991-ig volt hatályban. Mivel a rendszerváltás után az a felfogás vált uralkodóvá, hogy az állam csupán egy a gazdaság szereplői közül, a törvényt ennek megfelelően módosították. Az állam elvesztette kivételezettségét, tőle is meg lehet szerezni bármely rosszul őrzött, elfelejtett ingatlanát.

Ilyen értelmű ítéletet azonban a bíróságok először majd csak az idén hozhatnak. Azért csak ekkortól, mert az elbirtoklás három feltételének egyike, a legkevesebb 15 éves használat legkorábban 2006. június 9-én teljesülhetett. Annak a napnak a 15. évfordulójától kezdve, amely napon 1991-ben a törvényt módosították.

Aki gondolatban már fogalmazza is a bírósághoz címzendő keresetét, annak jól kell értelmeznie a törvényt. Nem elég, ha bizonyítani tudja, hogy több mint másfél évtizede használja az ingatlant, hanem azt is igazolnia kell, hogy szakadatlanul, megszakítás nélkül teszi ezt. A harmadik feltétel úgy szól, hogy háborítatlanul használja a vagyontárgyat, ami annyit tesz, hogy soha nem kereste meg, nem szólította fel őt a tulajdonos állam képviselője. Csak ha mindez igaz, akkor ítélhet a bíróság a használó felperes javára.

Azt senki nem tudja megmondani, mennyi és milyen értékű ingatlant lehet majd a bíróság előtt elbirtokolni, de az állami tulajdon túlnyomó többségének őrzője, a Kincstári Vagyoni Igazgatóság (KVI) minden erejével azon van, hogy minél kevesebbet lehessen. Adatbázisát, amely több tízezer ingatlant tartalmaz, pontról pontra összevetette a földhivataléval. Az újonnan látókörébe került épületek, telkek ügyében többféleképpen járt el: igyekezett felkutatni az esetleges nem állami használókat, a jogcím nélküli használók esetében elindította a folyamatot, amely az elbirtokláshoz vezethet.

A KVI illetékesei szerint a legbiztosabb módja annak, hogy az államtól ne lehessen vagyontárgyait elbirtokolni az, ha annak minden egyes darabkájáért valaki felelősséget vállal. Az ingatlanok 95 százalékánál ezt megoldották: az épületet, a telket vagyonkezelési szerződésbe adták valamelyik költségvetési szervnek. Az esetek túlnyomó többségében a vagyonkezelő ugyanaz az intézmény - például egyetem, kórház, kormányzati szerv -, amelyik az ingatlant állami feladatainak ellátására használja. Ilyenkor az állam és az intézmény érdeke egybeesik: a vagyontárgy megőrzése, gondozása, karbantartása.

Csakhogy az állami ingatlanok teljes egészének biztonságához ez sem elég. A nyilvántartásokban téves adatok is szerepelhetnek, miközben olyan valós adatokkal is számolni kell, amelyek a KVI és a földhivatalok előtt ismeretlenek. Az elmúlt évtizedekben bőven történhettek olyan változások a tulajdonosi viszonyokban, amelyeket nem vezettek be a regiszterbe. Nem volt ritka például, hogy lebontottak egy épületet, és annak csak hűlt helye, a foghíjtelek maradt az állam birtokában, miközben nyilvántartásából az egész ingatlanegyüttest kiiktatták. Máskor valaki, aki már nem él, évtizedekkel ezelőtti végrendeletében az államra hagyta lakott ingatlanát, és erről az örököst elmulasztották értesíteni. Aki nem tud róla, hogy örökölt, nem is lehet képes rá, hogy megszakítsa az elbirtoklás folyamatát, mentegetőznek a kincstári vagyon őrzői, amiért ilyenkor az ingatlan használója könnyűszerrel elbirtokolhatja az állam tulajdonát. Az is előfordul, hogy valamely intézmény vagy állami tulajdonú társaság rendeltetésszerűen, az állam feladatainak ellátására használja az állam ingatlanát - például a MÁV azon vezeti át a sínpárjait -, de a KVI-vel kötött szerződést arról, hogy a földterület ezzel az ő - példánk esetében a MÁV - vagyonkezelésébe került, nem vezették át a földhivatal közhiteles nyilvántartásába. Ehelyett a KVI-t jegyezték be az ingatlanvagyon kezelőjeként, ami akkor sem felel meg az előírásoknak, ha a terület a kincstári vagyon része. Márpedig bizonyos helyzetekben az is fontossá válhat, ki a felelős a sínek alatt lévő ingatlan épségéért.

Ha hasonló helyzetet a KVI idejekorán, még a 15 év letelte előtt észlel, és megállapítja, hogy az ingatlanra az államnak nincs szüksége, akkor nem arra törekszik, hogy a használót onnan kitessékelje. A használó eltávolításával csak ártana magának, mert akkor neki, az államnak kellene viselnie az ingatlan minden terhét, beleértve az őrzését csakúgy, mint az önkormányzatnak fizetendő bírságot, amit a helyhatóság azért szabhatna ki, mert a tulajdonos állam nem gondoskodott a parlagfű kiirtásáról.

Ennél gazdaságosabb az ingatlan hasznosítása: bérbeadása vagy eladása. Az erről szóló szerződés megkötése olykor a ma még jogcím nélküli használónak is kedvező. Aki olyan földterületet használ, amely az államé, legfeljebb kapálgathat rajta, sokkal többre nem megy vele. Igaz, a tulajdonjog megszerzéséért vagy a bérletért fizetnie kell, de ha ezt megteszi, akkor építkezhet is a területen. Arra máskülönben nem lenne joga, építési engedélyt nem kaphatna. Az is a használó előnyére válik, hogy a tulajdonviszony rendezésével aggodalmai megszűnnek.

Hogy a hasznosítás két lehetséges módja közül mikor melyik az előnyösebb az államnak, azt a KVI szakemberei általánosságban nem, csak az egyes ingatlanok ismerete alapján tudják megítélni. A kisebb, az ötmillió forintnál szerényebb értékű ingatlanokat egy tavalyi kormányrendelet nyomán a KVI már rövid úton, versenytárgyalás kiírása nélkül is eladhatja a használónak. Ez eddig csak az esetek mintegy 20-30 százalékában sikerült. A használók többsége nem fogadta el az állam vételi ajánlatát.

De ez csak a kezdet volt, az első kísérletek tapasztalata. A KVI továbbra is igyekszik megelőzni bármely állami ingatlan elbirtoklását, de ahol ennek feltételei már a bíróság ítélete szerint is megteremtődtek, ott kénytelen lesz beletörődni a jog szerint megváltoztathatatlanba.

Az ÁPV kétezer-ötszáz esetben akar tárgyalni

Tárgyalni akar az állami tulajdonú ingatlanok elbirtoklásának megakadályozása érdekében az Állami Privatizációs és Vagyonkezelő (ÁPV) Zrt. - közölte a cég. Oravecz Péter kommunikációs igazgató az MTI-nek magyarázatként hozzáfűzte: a napokban lejárt az a 15 éves időszak, amely után az állami tulajdonú ingatlan annak a vállalkozásnak, intézménynek a birtokába kerülhet, amelyik az elmúlt 15 évben bizonyíthatóan saját maga hasznára vette igénybe azt. Az ÁPV Zrt. megvizsgálta a körébe tartozó 2500 ingatlant, és most azt tisztázza majd a jelenlegi használókkal, hogy jogszerűen elbirtokolhatják-e az állami vagyont. A mostani eljárás az első lépcsője annak a folyamatnak, amelyben az ingatlanok tulajdonjogát tisztázzák - magyarázta Oravecz Péter. Az ÁPV Zrt. írásban kereste meg a rendezetlen tulajdonú ingatlanok használóit a vitás helyzet tisztázására. A tárgyalásokon arra törekszik a privatizációs szervezet, hogy valamennyi érintett fél számára feloldja az ingatlanok valós és az ingatlan-nyilvántartásban szereplő helyzete között mutatkozó ellentétet. Az ÁPV kényszerintézkedést nem tervez, de kéri az érintettek együttműködését és türelmét a rendezéshez szükséges eljárások időigénye miatt.

Dátum: 2007. Május 18.

Forrás: www.nol.hu/

Kapcsolódó link: http://www.nol.hu/cikk/407668/


Tanfolyam.hu banner